A könyvkötészet kialakulásának oka

A könyvnyomtatás feltalálása után igény formálódott hosszabb írásművek készítésére. A könyvgyártás lassan iparrá változott, így az egyetlen járható út a könyvek bekötése volt. A könyvkötészet akkor vált a mai értelemben vett világi iparrá, amikor a betűszedés technikájának feltalálása lehetővé tette a könyveknek sajtó útján történő sokszorosítását.

A könyvkötészet fejlődése, hatások a könyvkötészetre

A 300-as években már ismerték a könyvkötést. A legrégibb ismert könyvkötések a VII. századból valók, tökéletes kivitelükből lehet következtetni arra, hogy már ismerték a szakmát. A könyv táblája hosszú ideig fából készült s csak az 1500-as években köttette kiadványait Aldus Manutius papírba. E szokás valószínűleg keletről érkezett. A fatáblákat a középkorban bőrrel vagy pergamennel vonták be. A templomi célokat szolgáló könyveket igyekeztek a legdíszesebben kiállítani és ezért dyptichon táblákba helyezték ezeket. A dyptichon az ókori Rómából származik. Két fatáblát erősítettek össze és visasszal vonták be, majd abba karcolták az írásműveket. Később e táblák fedelét ezüsttel, arannyal, elefántcsonttal díszítették. Ha a fedél három részből állott, akkor triptychon volt a neve. A két vagy háromrészes táblákat praetorok, consulok, más nemesemberek ajándékozási célokra csináltatták. Ugyanezeket a táblákat később a keresztény templomokban kódexek kötésére használták fel. Egyszerűen ráillesztették a könyvre, és a rajtuk levő világi dísz és felirat helyett egyházi tárgyút alkalmaztak. Későbben már önálló fedeleket készítettek, még gazdagabb és dúsabb díszítésekkel, arannyal, drágakővel, elefántcsonttal ékesítve.
A XI. és XII. században, a kódex íveit már bőrszíjakra fűzik fel s a kötési tábla is szervesen illeszkedik a könyvhöz. A puha pergamen borítólap eltűnik, és helyébe a kemény tábla lép. A kötése díszítését nagy gonddal, költséggel és műértéssel végezték. A fatáblát aranylappal vonták be, a tábla közepére rendszerint elefántcsont reliefet alkalmaztak, amelyet apró díszítések és drágakövek vettek körül, vagy pedig miniatűr képeket festettek rá. A könyv sarkain drágakövek álltak ki a fémfoglalatból és a díszítés mellett arra is szolgáltak, hogy a könyv ne feküdjön közvetlenül a polcon.
A keresztes hadjáratok révén az Európába került keleti könyvkötőművészet első termékei alapul szolgáltak az európai könyvkötészet további fejlődéséhez. Keletről származik a bőrmetszés technikája is, ez a mára már teljesen feledésbe merült eljárás. Lényege az, hogy a kép körvonalait a bőr felületébe késsel bevágják, majd enyves vízzel duzzasztják s ennek következtében a felület kiemelkedik. A bevágásokon túli részeket kerek ütővassal leütik s ekkor a rajz dombormű alakjában jelenik meg a fedélen. Ezt az eljárást a XV. századig készült könyveknél alkalmazták. Az ezután készült könyveknél a domborításokat már bélyegzővasakkal (Stempel) végezték, amit kézi kötéseknél még ma is használnak.
A művészet valamennyi ágára, így a könyvkötészetre is nagy hatással volt a reneszánsz. A Velence és Kelet között fennállott erős kereskedelmi kapcsolatok a fejlett perzsa-török könyvművészetet is közelebb hozták Európához. A XV. és XVI. századbeli perzsa kötések példamutatók voltak az egész világ számára. A könyvfedeleket a legnemesebb bőrökkel vonták be és gazdag díszítésekkel, arabeszkekkel, maureszkekkel látták el. Ez a nemes könyvkötési mód Olaszországból terjedt el Európa többi országában is; az ötvösmunkák és elefántcsont-faragások helyébe a bélyegzővassal eszközölt dús aranyozás lépett.
A kódexek kötését, akárcsak a szöveg írását és díszítését, a kolostorokban szerzetesek végezték. Természetesen voltak világi könyvkötők is, főképpen az egyetemeken. A kódexkötések legszebb példányai Mátyás király Corvináinak kötései. Ezek egészen különálló, a könyvkötészet területén máshol fel nem található stílust képviselnek. Olaszország után a Corvinákon alkalmazták először a bélyegzővasakkal készített dús aranyozást. A kötések részben selyemből vagy bársonyból, részben barnászöld vagy sötétvörös kecskebőrből készültek, kézi aranyozással, rajtuk rézcsatok és veretek.

A könyvkötészet ma

A könyvnyomtatás feltalálásával a könyvkötői mesterség is megváltozott. A könyvek elterjedésével mind szélesebb körben szükségessé vált a könyvkötő munkája. Most már nemcsak fejedelmek, de tehetősebb polgárok, tudósok is gondolhattak könyvtáralapításra és ezzel a könyvkötészet mind nagyobb jelentőségre tett szert.

Könyvkötészet szakdolgozat készítőknek

Aki a tanulmányaiban már a felső fokú oktatásnál jár, annak általában zárásképpen írnia kell egy úgynevezett szakdolgozatot, melyet előzetes elvárásokban be kell köttetnie. Itt nyújthat segítséget az a cég, amelyik foglalkozik könyvkötészettel.